1. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. A galváncellák olyan berendezések, amelyek
A. kémiai energiát alakítanak át elektromos energiává;
B. kémiai energiát alakítanak át hőenergiává;
C. elektromos energiát alakítanak át kémiai energiává;
D. sav–bázis-reakciók révén áramot termelnek
2. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. A Daniell-elemben a következő reakció játszódik le:
A. Zn(sz) + Cu2+(aq) = Zn2+(aq) + Cu(sz)
B. Zn2+(aq) + Mg(sz) = Zn(sz) + Mg2+(sz)
C. 2Fe2+(aq) + Sn4+(aq) = 2Fe3+(aq) + Sn2+(aq)
D. 2H2(g) + O2(g) = 2H2O(f)
3. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. A standard elektródokból összeállított Cu(sz)|Cu2+(aq)||Ag+(aq)|Ag(sz) galvánelem
A. negatív pólusa az ezüstelektród;
B. pozitív pólusa az ezüstelektród;
C. katódja a rézelektród;
D. anódja az ezüstelektród.
4. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. A standard hidrogénelektródban
A. az alkalmazott fém Pt, a gáznyomás pedig 0,5 Mpa;
B. az alkalmazott fém Ir, a gáznyomás pedig 101 kPa;
C. az alkalmazott fém Ni, a gáznyomás pedig 101 kPa;
D. az alkalmazott fém Pt, a gáznyomás pedig 101 kPa.
5. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST.
A. A kisebb standardpotenciálú fém a nagyobb standardpotenciálút oxidálni képes.
B. A kisebb standardpotenciálú fém a nagyobb standardpotenciálút redukálni képes.
C. A negatívabb standardpotenciálú fém a pozitívabb standardpotenciálút sóiban
helyettesíteni képes.
D. A negatív standardpotenciálú fém savakból soha nem fejleszt hidrogént.
6. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. Az elektródpotenciál
A. a vizsgált elektródból és a standard hidrogénelektródból összeállított galvánelem
elektromotoros ereje;
B. a vizsgált elektródból és az 1 mol dm-3 koncentrációjú oxigénelektródból összeállított galvánelem elektromotoros ereje;
C. a vizsgált elektród potenciálja a Földhöz képest;
D. az a feszültség, amit az elektród még károsodás nélkül elvisel.
7. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. Az elektromotoros erő (EME)
A. a galvánelem elektródjai közötti potenciálkülönbség, amikor az elemen át nem folyik áram;
B. EME = e katód + e anód, ahol a jobb oldalon rendre a katód és az anód elektródpotenciálja áll;
C. az elektromotorok jellemzésére használt mennyiség;
D. mértékegysége a Newton (N);
E. a galvánelem elektródjai közötti potenciálkülönbség akkor, ha az elemen 1 A erősségű áram folyik keresztül.
8. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. Az elektrolizáló cellában
A. elemekből elektrolitokat állítanak elő;
B. anyagokat negatív töltéssel látnak el;
C. elektromos energiát alakítanak kémiai energiává;
D. kémiai energiát alakítanak elektromos energiává;
E. fő célkitűzésként elektromos energiát alakítanak hőenergiává kémiai anyagok
közvetítésével.
9. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. Nátrium-klorid vizes oldatát grafit elektródok között elektrolizálva
A. a katód felé a nátriumionok, az anód felé pedig hidrogénionok vándorolnak;
B. a katód felé a nátriumionok vándorolnak, de az elektródon hidrogéngáz fejlődik;
C. az anód felé a kloridionok vánorolnak, de az elektródon oxigéngáz fejlődik;
D. tulajdonképpen vízbontás játszódik le.
10. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. Nátrium-klorid vizes oldatát higany katóddal elektrolizálva
A. a katódon nátriumionok válnak le;
B. a katódon hidrogéngáz fejlődik;
C. a katódon nem történik semmi;
D. a katód a kiváló oxigéngáz miatt oxidálódik.
11. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. Faraday I. törvénye értelmében (m: levált anyag tömege; k: anyagi minőségtől függő állandó; I: áramerősség; t: idő; Q: áthaladt töltés):
A. m = kI/t
B. m = kIt2
C. m = kIt
D. m = k/Q
12. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. Egy mol elektron töltése (Faraday-állandó, F)
A. F = 9,65 . 104 C;
B. F = 9,65 . 103 C;
C. F = 9,65 . 105 As;
D. F = 8,31 . 104 C;
E. F = 8,314 Nm mol-1K-1.
13. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. A fémek
A. elektromos vezetőképességét elektronok biztosítják és vezetőképességük nő a
hőmérséklet emelkedésével;
B. elektromos vezetőképességét elektronok biztosítják és vezetőképességük csökken a
hőmérséklet emelkedésével;
C. elektromos vezetőképességét ionok biztosítják és vezetőképességük nő a hőmérséklet emelkedésével;
D. elektromos vezetőképességét ionok biztosítják és vezetőképességük csökken a
hőmérséklet emelkedésével.
14. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. A hidrogén izotópjai a következők:
A. 1H; 2H, dihidrogén; 3H, trihidrogén
B. 1H; 2H, deutérium; 3H, trihidrogén
C. 1H; 3H, trícium; 4H, tetrónium
D. 1H; 2H, deuteron; 3H, trícium
E. 1H; 2H vagy D, deutérium; 3H vagy T, trícium.
15. MELYIK VÁLASZ TARTALMAZ CSUPA IGAZ MEGÁLLAPÍTÁST? A hidrogéngáz
A. színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb, vízben jól oldódik;
B. színtelen, nagy töménységben enyhén fokhagymaszagú, a levegőnél könnyebb, vízben kevéssé oldódik;
C. színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb, vízben kevéssé oldódik, a Pd és Pt jól
oldja;
D. színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb, vízben kevéssé oldódik, jóddal alkotott
elegye a robbanásveszélyes durranógáz.
16. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. A hidrogén ipari előállításának egyik módja
A. víz oxigénnel történő oxidációja;
B. izzó szénen metán átfúvatása;
C. metán (földgáz) parciális oxidációja oxigénnel;
D. savakból történő felszabadítása rézzel.
17. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. A hidrogéngázt tartalmazó palackok színjelzése
A. zöld;
B. kék;
C. piros;
D. kékeszöld;
E. nincs.
18. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. Az NH3, PH3 és AsH3 sorrendben a bázikus jelleg
A. csökken;
B. nő;
C. határozott irány nélkül változik;
D. a savi jelleggel azonosan változik.
19. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. A hidrogén-halogenidek savi erőssége a következő sorrendben jobbra haladva nő:
A. HCl, HF, HBr, HI;
B. HF, HCl, HI, HBr;
C. HF, HCl, HBr, HI;
D. HI, HBr, HCl, HF.
20. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. A hidrogén-halogenidek kötési energiája a következő sorrendben jobbra haladva nő:
A. HCl, HF, HBr, HI;
B. HF, HCl, HI, HBr;
C. HF, HCl, HBr, HI;
D. HI, HBr, HCl, HF.
21. MELYIK CSOPORT TARTALMAZ CSUPA IGAZ ÁLLÍTÁST? A halogénelemek
A. F, Cl, Br, I, At; a periódusos rendszer VII.a oszlopában találhatók; vegyértékhéjuk s2p5 szerkezetű;
B. F, Cl, Br, I, At; a periódusos rendszer VIII.a oszlopában találhatók; vegyértékhéjuk s2p5 szerkezetű;
C. F, Cl, Br, I, As; a periódusos rendszer VII.a oszlopában találhatók; vegyértékhéjuk s2p5 szerkezetű;
D. F, Cl, Br, I, At; a periódusos rendszer VII.a oszlopában találhatók; vegyértékhéjuk s2p6 szerkezetű.
22. MELYIK CSOPORT ÁLL CSUPA HELYES ÁLLÍTÁSBÓL?
A.A klór vízzel sósavat (HCl) és hipoklórossavat (HClO) képez; a klóros víz erélyes
oxidálószer; a klórgáz reagál az elemi vassal és FeCl2 képződik; vasat sósavban oldva
FeCl2 keletkezik.
B. A klór vízzel sósavat (HCl) és hipoklórossavat (HClO2) képez; a klóros víz erélyes
oxidálószer; a klórgáz reagál az elemi vassal és FeCl3 képződik; vasat sósavban oldva
FeCl2 keletkezik.
C. A klór vízzel sósavat (HCl) és hipoklórossavat (HClO) képez; a klóros víz erélyes
oxidálószer; a klórgáz reagál az elemi vassal és FeCl3 képződik; vasat sósavban oldva
FeCl2 keletkezik.
D. A klór vízzel sósavat (HCl) és hipoklórossavat (HClO) képez; a klóros víz erélyes
redukálószer; a klórgáz reagál az elemi vassal és FeCl3 képződik; vasat sósavban oldva FeCl2 keletkezik.
23. MELYIK CSOPORT TARTALMAZ HELYTELEN ÁLLÍTÁST?
A. A bróm és jód szabad állapotban nem fordul elő a természetben; a jód (jodid
jelenlétében) keményítővel kék színeződést ad; a fekete-fehér filmen található
fényérzékeny réteg zselatinban eloszlatott ezüst-bromidot tartalmaz.
B. A bróm vizes oldatát telített szerves vegyületek kimutatására használják; a jódtinktúra alkoholban oldott jód; a jód szublimál; a hidrogén-bromidban és hidrogén-jodidban poláris kovalens kötés található.
C. A sósavgáz vízben jól oldódik; laboratóriumban a HCl NaCl és H2SO4 reakciójával
állítható elő; a HCl ipari előállítására a H2 és Cl2 közötti láncreakciót használják fel;
D. Az oxigén a Föld legnagyobb gyakorisággal előforduló eleme; az O2 színtelen és
szagtalan gáz; a levegőben 21 tf % O2 található; iparilag a levegő cseppfolyósításával
állítanak elő oxigént; az ózonmolekula képlete O3.
24. VÁLASSZA KI A HELYTELEN ÁLLÍTÁST. A víz
A. képlete H2O;
B. légköri nyomáson fagyáspontja 0 0C, forráspontja 100 0C;
C. sűrűsége légköri nyomáson 4 0C-nál maximumon megy át;
D. molekulái erősen polárisak;
E. molekulái között folyadék állapotban hidrogénkötés lép fel;
F. megfagyásakor térfogata csökken.
25. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. A pH definíciója
A. pH = -lg [OH-];
B. pH = lg [OH-];
C. pH = -lg [H3O+];
D. pH = -lg ([H3O+] . [OH-]).
26. VÁLASSZA KI A HELYTELEN ÁLLÍTÁST. A kén
A. a természetben elemi állapotban is előfordul;
B. közönséges hőmérsékleten zöld színű, szilárd anyag;
C. a rombos kénben molekularácsa nyolcatomos molekulákat tartalmaz;
D. vízben nem, CS2-ben jól oldódik; fémekkel szulfidokat képez.
27. VÁLASSZA KI AZT A REAKCIÓT, AMELY A SZOKÁSOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT GYAKORLATILAG NEM MEGY VÉGBE.
A. Zn + S = ZnS
B. S + C = CS2
C. SO2 + 2H2S = 2H2 + 2SO + S
D. H2S + I2 = 2HI + S
E. 2Ag+ + S2- = Ag2S
28. VÁLASSZA KI A HELYES ÁLLÍTÁST. A kénsav ipari előállítása során a következő folyamatnak van szerepe:
A. I2 + SO2 + 2H2O = 2HI + H2SO4
B. SO2 + H2O = H2SO3
C. S + O2 = SO2
D. Fe + S = FeS
29. VÁLASSZA KI A HELYES MEGÁLLAPÍTÁST. A
megfordítható reakció exoterm és az anyagmennyiség csökkenésével jár, ezért
A. a hőmérséklet emelése a reakció egyensúlyát jobbra tolja el;
B. a hőmérséklet emelése a reakció egyensúlyát balra tolja el;
C. a nyomás emelése a reakció egyensúlyát balra tolja el;
D. a nyomás csökkentése a reakció egyensúlyát jobbra tolja el;
E. a hőmérséklet növelésével a reakció sebessége csökken.
30. VÁLASSZA KI A HELYTELEN ÁLLÍTÁST. A kénsav
A. képlete H2SO4;
B. könnyen ad át protont a vízmolekuláknak, tehát ezekkel szemben erős
sav;
C. a negatív standardpotenciálú fémeket hidrogéngáz fejlődése mellett oldja;
D. redukálja a pozitív standardpotenciálú fémeket;
E. hígításakor a kénsavat öntjük erőteljes keverés mellett a vízbe.
31. VÁLASSZA KI A HELYTELEN MEGÁLLAPÍTÁST. A nitrogén
A. a levegőben hozzávetőleg 78 tf %-ban van jelen;
B. a természetben vegyületeiben is megtalálható, pl. a NaNO3 összetételű chilei
salétromban;
C. gáz halmazállapotban színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódik;
D. N2 molekulájában hármaskötés található;
E. növények által megkötött hányadát a villámcsapás pótolja a légkörben.
32. VÁLASSZA KI A HELYES MEGÁLLAPÍTÁST. Az ammónia
A. képlete NH4OH;
B. vizes oldata lúgos kémhatású;
C. molekulája síkháromszöges, csúcspontjaiban a H-atomokkal, a középpontban pedig az N-atommal;
D. szobahőmérsékleten halványsárga színű, szúrós szagú gáz.
33. VÁLASSZA KI A HELYES MEGÁLLAPÍTÁST.
A. Az NO színtelen gáz, amely levegőn azonnal színtelen NO2-vé oxidálódik.
B. Az N2O szobahőmérsékleten és légköri nyomáson nem stabilis.
C. A légkörben villámcsapáskor lejátszódik: N2 + O2 = 2NO.
D. Az NO2 vízben oldva, levegő jelenlétében HNO2-vé oxidálódik.
34. VÁLASSZA KI A HELYES MEGÁLLAPÍTÁST. A salétromsav
A. vízzel nem elegyedik;
B. a tömény salétromsav erélyes oxidálószer, amely például oxidálja a rezet;
C. az arany és a platinafémek oldódnak salétromsavban, de az ezüst nem;
D. tömény salétromsavat nem lehet vastartályban szállítani.
35. VÁLASSZA KI A HELYES MEGÁLLAPÍTÁST. A sárga foszfor
A. kemény, magas olvadáspontú
B. zsírban oldhatatlan;
C. erősen mérgező, a bőrön égési sebet okoz;
D. gyulladási hőmérséklete magas;
E. petróleum alatt tárolják;
F. oxidációját ammónia jelenlétében fénykibocsátás kíséri (foszforeszkálás).
36. VÁLASSZA KI A HELYES MEGÁLLAPÍTÁST. A foszforsav
A. erősen mérgező;
B. sói a foszfitok;
C. a gyufa fejében található;
D. előállítható a következő reakciókkal:
4P + 5O2 = 2P2O5; P2O5 + 3H2O = 2H3PO4.
37. VÁLASSZA KI A HELYES MEGÁLLAPÍTÁST.
A. A pétisó előállítása: NH3 + HNO2 = NH4NO2.
B. A pétisó lebomlása a talajban: NH4NO2 = N2 + 2H2O.
C. A szuperfoszfát előállítása: Ca3(PO4)2 + 2H2SO4 = CaH4(PO4)2 + 2CaSO4.
D. a karbamid képlete CO(NH2)3.
E. a KClO3 káliumtartalmú műtrágya.
38. VÁLASSZA KI A HELYES MEGÁLLAPÍTÁST.
A. A szén módosulatai a gyémánt, topáz és a grafit.
B. A grafit tisztán atomrácsos szerkezetű.
C. A faszén ásványi szén.
D. A koksz mesterséges előállított, tiszta szén.
E. Az adszorpció során oldatok gázokat nyelnek el.
39. VÁLASSZA KI A HELYTELEN MEGÁLLAPÍTÁST. A szén-dioxid
A. szobahőmérsékleten és légköri nyomáson halványkék, szagtalan gáz;
B. vízben jól oldódik;
C. szilárd állapotban molekularácsos szerkezetű;
D. a levegőnél nehezebb gáz;
E. molekulája lineáris szerkezetű.
40. VÁLASSZA KI A HELYTELEN MEGÁLLAPÍTÁST. A szén-monoxid
A. szobahőmérsékleten és légköri nyomáson színtelen, szagtalan gáz;
B. könnyen képez komplexet a hemoglobinnal, ezért erősen mérgező;
C. vízben jól oldódik;
D. a fémoxidokat magasabb hőmérsékleten redukálja, pl.
Fe2O3 + 3CO = 2Fe + 3CO2;
E. ipari előállításának alapegyenletei:
41. VÁLASSZA KI A HELYTELEN MEGÁLLAPÍTÁST. A szénsav
A. képlete H2CO3;
B. vízzel való kölcsönhatásának egyenletei:
C. sói a karbonátok és a hidrogén-karbonátok;
D. vizes oldatából melegítésre CO fejlődik.
42. VÁLASSZA KI A HELYTELEN VÁLASZT. A szilícium
A. a földkéreg mintegy 17 %-át alkotja;
B. félvezető sajátságú elem;
C. dioxidja (SiO2) közönséges körülmények között atomrácsos kristály;
D. a növényekben átlagosan 20 %-ban található meg.
43. VÁLASSZA KI A HELYTELEN VÁLASZT. A nemesgázok
A. a következők: He, Ne, Ar, Kr, Xe, Ra;
B. közül kettő vegyértékhéja telített;
C. szilárd állapotban molekularácsos szerkezetűek;
D. közönséges körülmények között színtelen, szagtalan, nem mérgező anyagok.