| Ez az oldal azért készült, hogy egy helyre gyűjtve bemutassa, hogyan
tehettek szert hatalomra, befolyásra egy áltudomány képviselői, milyen
eszközöket alkalmaznak a naiv beszélők megtévesztése és a hatalomhoz jutás
érdekében, hogyan terrorizálnak egy egész nyelvközösséget, hogyan
bélyegeznek meg embercsoportokat anyanyelvük (anyanyelvváltozatuk) miatt. A nyelvtudomány kutatási eredményei szerint ugyanis a nyelvművelés egy magát alkalmazott nyelvészetnek nevező áltudomány, a nyelvi megbélyegzés intézményesített és államilag támogatott formája, olyan mesterséges szelekciós eszköz, melynek segítségével a hatalmon lévő elit elkerülheti, hogy más csoportok tagjaival versengenie kelljen, merthogy ezeknek a csoportoknak a tagjait egyszerűen félreállítja. A nyelvművelés előíró (preskriptív) szemléletében rejtett lingvicizmus (nyelvi rasszizmus) húzódik meg, ami hozzákapcsolódik általános emberi és nemzeti értékekhez (hazafiság, nemzettudat, az ország függetlensége, irodalom), ezzel elfedve a ligvicizmus okozta veszélyeket. Az oldal készítője igyekszik idejétől, kedvétől és a lehetőségektől függően minél teljesebben bemutatni azt, hogy hogyan vélekedik a nyelvtudomány a magukat nyelvművelőknek, nyelvvédőknek tituláló, Bolinger által rendkívül visszafogottan csak nyelvészeti kuruzslóknak, vajákosoknak, sámánoknak nevezett nyelvcsőszökről, a szellemi alvilág álnyelvész szélhámosairól. Ez az oldal készen természetesen soha nem lesz, amíg lesznek olyanok, akik úgy gondolják, hogy jogukban áll másokat nyelvhasználatuk miatt kioktatni. Indulásképpen a reklámnyelv szabályozása mögé bújtatott nyelvtörvény és az ezzel kapcsolatos reakciók közzétételét kezdtem meg, de az oldalon nyelvművelés egyéb vonatkozásai is helyet kaptak. Ez az oldal céljai szerint segíteni igyekszik mind a nyelvműveléssel mint kutatási tárggyal foglalkozó tudósokat, mind azokat az érdeklődőket, akik osztják a nyelvészek véleményét, mely szerint „a nyelv az, amit az emberek beszélnek, nem pedig az, amit egyesek szerint beszélniük kell” (Mario Pei), és eddig is gyanakodtak rá, hogy a nyelvművelés a legszemélyesebb, alapvető emberi jogainkba való jogsértő beavatkozás, köztörvényes bűncselekmény (vö. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. § f) pontja). |
Nyelvőr
|
Arany János:
Grammatika versben
El van már temetve ama korcs bennünket,
Nem ficamítja ki többé az eszünket,
Hacsak fel nem támad hetedszer is, mint a
Regényhőst életre hozza egy csöpp tinta.
Nosza, még a többit, ami nem fér főben,
Temessük el ím e kolerás időben;
Mert a nyelvnek is van pestises járványa,
Ha nem volna, csinál doktora, bábája.
Mi a nyelvet rontja, az a legfőbb veszély:
Hogy még a paraszt is mind magyarul beszél.
Grammatikát nem tud, hiába csináljuk,
Mégis egyre darál, egyre fecseg szájuk.
Ugy beszél mint apja, nem halad a korral,
Nemes oltvány helyett él ösi vackorral;
Azt se tudja: ki, mi; azt is összevéti;
Három szál fonal az íge pászmán néki.
Ikes vagy nem ikes, azzal nem törődik,
Gyermeke ha csínt tesz, mondja megverődik;
Szóval annyi bűne, amennyi mondása:
Ez a paraszt beszéd nagy isten-csapása.
Törvény kell a nyelvnek, mert különben elvész
Törvényét ki szabja, mint az a sok nyelvész,
Az a három, négyszáz tudós képviselő,
Kik egy-egy indítványt sürűn hoznak elő,
Sőt nem is indítványt, mert törvénnyé kenik:
Önnön bogarába szerelmes mindenik:
Ez az ás és-t leli olyan iszonyatnak,
Hogy talán a szószt is nevezi mártatnak;
Amaz ly betűtől sáppadoz és ünget,
Hogy ettől a hideg ki nem lél bennünket;
Más az oly és olyan különbségin épűl
S megöli a bűnöst könyörűlet nélkül;
Harmadik máglyára itélne valakit,
Ha nem ír és nem mond a ki helyen akit;
Van, ki dühös egy-egy régi jámbor szóra;
Mit vétett? ki tudná! nem tetszik az orra;
Van ki írt száz könyvet, s kérkedik hogy soha
Egybe sem tevé ez ártatlan szót: noha!
„én mégis inkább azt mondanám, hogy minden
nyelvőr valójában a nyelv gyászhuszára”
(Dudás Attila)
A 2001. évi nyelvtörvényről
Röhögjünk a nyelvtörvényen!
Láng Róbert:
Nyelvtörvény
Seres László: Dekóder
Uj Péter:
Túlütés (Népszabadság 2002. február 20.)
Cseresnyési László: Nemzetközpontú nyelvtudomány [2005.04.09.]
Domonkosi Ágnes: Az értékelés és a minősítés a nyelvművelésben. In: Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó szerk.: Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Dunaszerdahely–Budapest: Gramma Nyelvi Iroda–Tinta Könyvkiadó, 2007. 38–51. [2008.04.04.]
Domonkosi Ágnes: Nyelvi babonák és sztereotípiák: a helyes és a helytelen a népi nyelvészeti szemléletben. In: Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó szerk.: Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Dunaszerdahely–Budapest: Gramma Nyelvi Iroda–Tinta Könyvkiadó, 2007. 141–153. [2008.04.04.]
Kálmán László: A nyelvművelés mint áltudomány. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. (Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika). Szerk. Büky László. Szeged, 2004. 63–82. [2005.06.09.]
Kálmán László: Nyelv és haza. Élet és Irodalom, 50. évfolyam, 05. (2006.02.03) [a kapcsolódó vitacikkeket ld. az írás végén belinkelve] [2006.02.22.]
Kontra Miklós: Apropó „De azért egy értelmiséginek tudnia kell, hogy min ironizál” (Előadás a „Többnyelvűség és identitás a Kárpát-medencében” című konferencián a Magyar Tudományos Akadémia székházában, Budapesten, 2005. november 22-én. Megjelent: Kritika 2006/május; Magyar Szó 2006. augusztus 5–6., Kilátó rovat. Ez utóbbira be is futott a szokásos felháborodott nyelvművelő olvasói levél) [2005.12.05.]
Kontra Miklós: A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozása. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 6/3 (2004): 145–52. [2006.03.13.]
Lanstyák István: A nyelvi tévhitekről. In: Domonkosi Ágnes-Lanstyák István-Posgay Ildikó szerk.: Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Dunaszerdahely–Budapest: Gramma Nyelvi Iroda–Tinta Könyvkiadó, 2007. 154–173. [2007.08.17.]
Lanstyák István: Általános nyelvi mítoszok. In: Domonkosi Ágnes-Lanstyák István-Posgay Ildikó szerk.: Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Dunaszerdahely–Budapest: Gramma Nyelvi Iroda–Tinta Könyvkiadó, 2007. 174–212. [2007.08.17.]
Lanstyák István: A nyelvhelyesség mint nyelvi probléma. Kisebbségkutatás 16/2. [2007.09.05.]
Nádasdy Ádám: A betegség-metafora. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. (Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika). Szerk. Büky László. Szeged, 2004. 117–122. [2005.06.09.]
Sándor Klára: Nyelvművelés nálunk és más nemzeteknél. Társadalomkutatás, 20 (2002), 121–149. [2006.04.02.]
V. L. M.: Nyelv, ízlés, vélemény. In: Népszabadság • 2003. augusztus 15.
Miért nincs szükség nyelvművelésre. A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) e-nyelv.hu fórumán zajlott, majd diktatórikus módszerekkel betiltott vita megmentett szövege és egyéb ehhez kapcsolódó dolgok. [2006.03.03.]
A klasszikusok szerint:
Az ÉS „pincei bogár”-vitája (A nyelvművelés mint áltudomány)
Kálmán László: A pincei bogár. In: Élet és Irodalom 49. évfolyam, 19. szám (2005.05.13.) (Eredeti helyén) [2005.06.03.]
Kontra Miklós: Nyelvi tévhitek terjesztése közpénzen. Élet és Irodalom 49. évfolyam, 26. szám (Eredeti helyén) [2005.09.08]
Cseresnyési László: Cáfolatra várva. Élet és Irodalom 49. évfolyam, 26. szám (Eredeti helyén) [2005.09.08]
Kálmán László: A pincei bogár visszavág. Élet és Irodalom 49. évfolyam, 28. szám (Eredeti helyén) [2005.10.20]
Lásd még:
Kálmán László: A nyelvművelés mint áltudomány. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. (Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika). Szerk. Büky László. Szeged, 2004. 63–82. [2005.06.09.]
Vita a témáról Rónai András blogjában: „Tudományos” „vita”. (Eredeti helyén) [2006.12.25.]
Vita a témáról a nyelvész fórumon. (Eredeti helyén) [2006.12.25.]
Értelmező kéziszótár, határontúli magyar
szavak és nyelvművelés
Az Értelmező kéziszótár új kiadásába felvett
(Magyarországról nézve) határontúli magyar szavak és
Balázs Géza 2005. áprilisi
17-i gúnyolódása (MP3)
apropóján
(lejegyzett szövegét lásd Kontra Miklós előadásában)
Lanstyák István: A Magyar értelmező kéziszótár a nyelvhelyesség fogságában. Magyar Nyelvőr 127: 370–388. (Szövege helyben) [2006.02.21.]
Kontra Miklós: Apropó „De azért egy értelmiséginek tudnia kell, hogy min ironizál” [2005.12.05.]
Péntek János levele Balázs Gézának | A levélnek az Új Szóban megjelent részlete [2006.02.21.]
Szabómihály Gizella: Mi fán terem a Magyar értelmező kéziszótár? (Közlésre leadott szövege | Megjelent szövege: Mi fán terem a Magyar értelmező kéziszótár? | „...hogy saját nyelvét mindenki a közös nyelv részének érezhesse...”) Új Szó, 2006.03.31 (Az írás válasz Csicsay Alajos irományára) [2006.03.31.]
Nyelvművelői jajongások:
Kenesei István: Az államnyelv teszi az embert? (Népszabadság 1995. november 8.)
Kenesei István: Hányféle igazság van?
Gabriella Maráz: Sprachrettung oder Sprachverrat (Zur Normdiskussion in Bezug auf das Ungarische). Hamburg 2003. (http://www.verlagdrkovac.de/3-8300-1111-3.htm)
Kell-e művelnünk a nyelvet, azaz ki kell/szabad-e javítanunk beszélgetőtársunkat, ha úgy véljük, hogy helytelenül beszél? (fórum) [2005.02.28.]
Kovai Melinda: Mit művel a nyelvművelő? (Nemzetkonstrukciók a magyar nyelvtudomány szövegeiben). Regio 2004/4: 113–132. [2005.11.17.]
Kontra Miklós: Magyar nyelvtudomány, társadalmi felelősség, politika (Előadás az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának konferenciáján („Tudományszakjaink felelőssége”), 2005. november 7-én.) [2005.11.24.]
Kontra Miklós: „Tartalmi kérdésekre most nem térek ki” Tudományos bírálat vagy érzelmi reakció? Magyar Nyelv 101 (2005): 497–8. (Eredeti helyén.) [2006.03.23.]
Kontra Miklós: Többnyelvű magyarok. (A tankönyvek nyelve és a magyarigazolvány). Transindex 18.5.2006 [2006.05.18.]
Kontra Miklós: Néhány megjegyzés a nyelvészeti nonszenszről és a társadalmi kárról. Magyar Nyelv 102 (2006): 202–204. (Eredeti helyén.) [2007.01.17.]
Utolsó módosítás: 2010. január 5.